Favàgàs, Faàpolàs
Nyarfacsoport csökkentèse
Fát kivágni egyszerű. Fát kivágni károkozás nélkül művészet. Ehhez sok tapasztalatra és szakmai tudásra van szükség. 12 éve foglalkozom faápolással, fakivágással és faellenőrzéssel. Ausztriában vizsgáztam Európai Faszakértőként / Arboristaként. 6 éve specializálódtam főként a Balaton Északi partjára. Profi alpin-technikával igyekszem megfelelni az ügyfeleim elvárásainak.
Hívjon bátran, ha bármilyen kérdése van! Beszélek németül, angolul, magyarul és olaszul.
Kenric Grabherr, az Ön arboristája és fabarát
Különlegességünk az alpesi kötéltechnika alkalmazása.
Amennyiben nem megoldható a hagyományos kivágás és nem lehet helyet biztosítani emelőplató számára, akkor különleges mászó-technikát alkalmazunk. A köteles mászó-technika a fatörzsön és a koronában egyaránt hasznosítható és kifejezetten kíméletes megközelítési módszer. Ilyen technikákkal lehetővé válik problémás, nehezen letermelhető fák kivágása is. Az eljárás alatt az egész kert és az épületek is biztonságban vannak, mivel a fatörzs darabokat és az ágakat speciális eszközökkel és eljárással lassan engedjük le a földre. A drága és a talajt tömörítő, terhelő emelő-technikák (pl. emelőgépek) alkalmazása így elkerülhető, ezért szolgáltatásaink lényegesen olcsóbbak lesznek ügyfeleink számára.
Példák a köteles mászó-technika bevetésére:
• járművel nem bejárható terep
• nehezen elérhető helyek
• sűrű beépítettség
• felső-vezetékek jelenléte
A korona ápolása a fiatal fák fejlődésének és az egészséges állományok későbbi fenntartásának meghatározó művelete.
A koronában megjelenő kedvezőtlen fejlődés időben elkerülhető, a fejlődés korai szakaszában megelőzhető, így a fa sikeresen alkalmazkodhat az adott környezethez, például épületek homlokzatához, lámpaoszlopokhoz vagy a szomszédos fákhoz.
Fontos metszési, ritkítási művelet a holtfa eltávolítása, mivel jelentős mértékben veszélyeztethet emberi életet, állatokat, illetve járművek, ingatlanok épségét is. Egyúttal a holtfa a gombák letelepedésének ideális felülete. E beavatkozásnál kiemelten a súrlódó vagy egymást elnyomó ágak kerülnek eltávolításra annak érdekében, hogy megakadályozzuk a kambiumszövet sérülését és torzulását.
Ennél a beavatkozásnál a túl sűrűn álló vékonyabb és gyengébb faágak kerülnek eltávolításra, mégpedig úgy, hogy megőrizzük a fa természetes megjelenését.
Általa megnöveljük a fakorona fényáteresztő képességét, így kevesebb holtfa képződik, ami erősíti az egész fa ellenállását az erős szélfúvással szemben is, hiszen a koronán könnyebben megy keresztül a szél, nem ütközik masszív ellenállásba.
A korona megtisztításánál arra kell ügyelnünk, hogy ne távolítsuk el a fa levélállományának több mint 20%-át, különben nem lesz megfelelő a fa fotoszintézis-teljesítménye ahhoz, hogy később elegendő tartalék-tápanyagokat és cukrot tároljon a gyökereiben. Utóbbira azért van szükség, hogy növeljük a fa ellenálló képességét a hideg és a szárazság okozta stressz, valamint a kártevőkkel szemben.
A koronacsökkentésre gyakori okkal szolgál, ha a fa túl erősen árnyékol, vagy kitakarja a kilátást.
A csökkentés mennyisége a fa fajától és habitusától függ, és optimális esetben nem kell, hogy a fa 20%-nál többet tegyen ki. Amennyiben a fa törésállósága és stabilitása veszélyeztetett, vagy a korona egyes részei már elhaltak, a csökkentés kissé erősebb is lehet. Mivel pontatlan munkavégzés nagyobb károkat is okozhat, fontos, hogy egy szakszerű, a fát kímélő eljárást alkalmazzunk, hogy elkerüljük a húzó ágak vagy a kambriumszövet nagyobb felületű sérülését. Mindkettő roppant nagy hatással lehet a fa életképességére és a még hátra levő élettartamára. Igényelje ebben a kérdésben is előzetes tanácsadásunkat!
A korszerű korona-biztosító és védelmi rendszerek megakadályozzák, hogy a fakorona túlsúlyos ágai - melyeknek nincsenek már meg a megfelelő statikus kötődései - többfelé repedjenek szét.
Ezek a rendszerek mozgó vagy statikus változatban rögzíthetők a fán, mindkét esetben úgy, hogy nem okoznak sérülést a fának. Ilyen rendszer beszerelésével feleslegessé válnak azok a korona-metszések, melyek a statikai követelmények miatt szükségesek lennének, de biológiailag ártanának a fának. A fakorona biztonságát erősítő rendszerek nagymértékben növelik a közúti biztonságot is, így visszahozzák beszerzési költségüket.
A fentihez hasonló dinamikus rendszerek megakadályozzák, hogy az egyes fatörzs részek, faágak egymástól túl távolra kerülhessenek, pl. erős szélvihar esetén. Úgy működnek, mintha az egyes rögzítési pontok közé feszített gumiszalagok lennének. A fa koronájától így nem vétetik el teljesen a lengés dinamikája, ami pozitívan hat az ún. „reagálófa” kialakulására, így a fa szövetének erősségére is.
A statikus (mozdulatlan) rendszerek meglehetősen ritkák, és akkor kerülnek telepítésre, amikor már töredeznek az egyes rönk- és ágvillák. Rendeltetésük az, hogy a fa egyes részeit nyugodt helyzetben rögzítsük.
Ne várja meg, míg a fa koronája behatolt a magasfeszültségű vezetékek közé, vagy hogy közvetlen közelükbe érjen.
Lehet, hogy ez jó időjárásnál nem okoz problémát, de legkésőbb egy viharban veszélyes rövidzárlatok következhetnek be. Az okozott kár helyreállítási költségeit nem ritkán a fa tulajdonosának kell állnia. Ezért javasoljuk az efféle veszélyforrások rendszeres ellenőrzések keretében történő előzetes feltárását, és amennyiben szükséges orvoslását is.
Annak érdekében, hogy a közutakon a közlekedésbiztonságot fenn tudjuk tartani, a fák ágait 4,50 m magasságig le kell metszeni.
Gyalogutaknál ez a magasság 2,50 m. A városi és települési hatóságok rendszeresen ellenőrzik az előírt magasság betartását. Amennyiben Ön a helyi hatóságoktól kap egy kezelésekre felszólító hivatalos levelet, szívesen segítünk a munkálatok szakszerű elvégzésében. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően a viharok gyakoribbak és a széllökések sebessége évről évre nő. Azonban nem minden fa rendelkezik azzal a képességgel, hogy szilárdságával és gyökerei megtartó képességével időben alkalmazkodjon a változásokhoz. Mindazonáltal a horizontálisan terülő gyökerű növények, mint például a lucfenyő, vagy a szélnek nagyon kitett, illetve kártevők által meggyengített fák hamar problematikus esetté vagy veszélyforrássá válnak amiatt, hogy háztetőkre vagy járművekre zuhanhatnak. Egy ellenőrzés keretében viszont fel tudjuk mérni a jövőbeli veszélyeket, melyeket aztán időben el lehet hárítani és meg lehet előzni az esetleges károkat.
Nyarfacsoport csökkentèse
Balatonszepeszdi Strand fürdö - Nyàrfasor visszavàgàsa keritès ès üvegtetös medence fölött
Rockwool cèg Tapolca
Beteg mammutfenyöfa kivàgàsa alpintechinkavàl Zalahalàpon. Magassàga: 41 Mèter
Törzs kerülete: 6,5 mèter
Nyirfasor szakszerü csökkentèse ès àpolàsa
Diófa visszavàgàsa
Fenyőfa, fentről lefelè törtènö gallyalàsa alpintechnikával.
Diófa megmentèse
Etiópia - Làncfürèszkurzus oktatàsa a helyieknek
Professzionális alpin-technika alkalmazásával bármilyen fa ápolását, ill. kivágását képesek vagyunk végrehajtani. Ha nincs lehetőség egyben kidönteni a fatörzset, a biztonság érdekében a fát fentről lefele haladva darabokra vágjuk. Faápolási és fakivágási ajánlatunkat igény esetén előre, írásban is elküldjük. Munkánkat precízen, gyorsan és időre végezzük el. A munkafolyamat időnként életveszélyes, ezért árazásunk személyes vagy képek alapján történő állapotfelmérés után, a munka veszélyességének megfelelően történik. A kiszállási díj bruttó 280 Ft/km.
Kismeretü fa kivàgàsa vagy àpolàsa alpintechnikavàl (8m - es magasàgig, 20 cm törszàtmeröig): 20000 Ft - tòl
Közepes mèretü fa kivàgàsa vagy àpolàsa alpintechnikavàl (8 - 18 m-es magasàgig, 50 törzsàtmeröig): 35000 Ft - tòl
Nagymètetü fa kivàgàsa vagy àpolàsa alpintechnikavàl (18 m -es magasàg felett, 50 m törzsàtmerö felett): 60000 Ft -tòl
Faellenörzès diplomàs Arborista àltal: 25000 Ft
Mindazok számára, akik szeretnének valamit tenni a termèszetèrt, a klimavaltozàs ellen, írtam segitsègül egy faültetési útmutatót.
Grabherr Kenric vagyok, arborista, Münchenből származom és 5 éve élek Magyarországon, a Balaton északi partján, Tapolca-Diszelben.
Általában fák ellenőrzésével, ápolásával, és beteg fák esetében kivágásukkal foglalkozom, mégpedig alpin mászótechnika alkalmazásával: www.fakivagas-balaton.hu www.baumpflege-balaton.hu
Ma viszont a faültetés roppant aktuális témájáról van szó.
Fellistáztam a legfontosabb pontokat, melyeket a faültetésnél figyelembe kell venni. Ebben magyar, osztrák és német kollégák, kertészek és erdészek tapasztalataira hagyatkozom. Nem tartom fenn a teljesség igényét, mivel a téma összetett, és az adott keretben nem lehetséges minden részletre kitérni.
Az első, hogy tisztázzuk, melyik fafajt ültessük az éghajlatváltozás figyelembe vételével. Az őshonos ès betelepitett fafajok ültetését èrdemes àtgondolni. Például a Sziìlfa (Ulmus glabra), a lucfenyő (Picea) vitalitása már hosszabb ideje csökkent.
Az alább felsorolt öshonos, nèpszerü magyar fafajtàk többsège viszont képes megbìrkózni az emelkedő hőmérséklettel és a szárazság által okozott stresszel. Ők a faggyal szemben is nagyobb ellenállást mutatnak, habàr területi sajàtossàgaikat èrdemes figyelembe venni.
Ilyen lehet pèldàul:
Lombhullató fák: Kislevelü hàrs (Tilia cordata), Nagylevelü hàrs (Tilia platyphyllos), Kori juhar (Acer platanoides), Nyàrfa (Poplus nigra, poplus italica), Nyirfa (betula pendula), Bükkfa (Fagus), Körisfa (fraxinus excelsior), Gyertyan (Carpinus betules), Füzfa (Salicaceae), Ègerfa (Alnus), Mogyorò (Coryllus), Tiszafa (Taxus baccata), Berkenye (Sorbus), Fekete bodza (Sambucus nigra), Cseresznye meggy (Prunus) Az egyre szèlsösègesebb idöjaràsi körülmènyek miatt talàn figyelembe kellene venni a nem öshonos fafajtàkat is, akik ellenàllòbbak a hösèggel ès szaraszsàggal szemben, pèldàul:
Lombhullató fák: piros vad gesztenyefa (Aesculus), fekete eperfa (Morus nigra), csertölgy (Quercus cerris), pekándió (Carya illinoinesis), bíborleelő hikorifa (Carya ovata), vörös éger (Alnus rubra), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), páfrányfenyő (Ginkgo biloba), tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos), mandula (Prunus dulcis), amerikai gesztenye (Castanea dentata), fekete dió (Juglans nigra) amerikai ambrafa (Liquidambar styraciflua), közönséges pagodafa vagy japánakác (Sophora japonica), pompás szivarfa (Catalpa speciosa), japán gyergyánszil (Zelkova Serrata), amuri parafa (Phellodendron amurense), szürke dió (Juglans cinerea), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis). Zelnice megy, (Prunus padus), szentjanoskenyerfa (Ceratonia siliqua), diòfa (juglans regia), csàszàrfa (Paulownia tomentosa). Platan fa (Platanus).
Tűlevelűek: ciprus (Cupressus), erdeifenyő (Pinus silvestris), vörösfenyő (Larix decidua), mandulafenyő (Pinus pinea), libanoni cédrus (Cedrus libani), atlaszcédrus (Cedrus atlantica), kaukázusi jegenyefenyő (Abies normanniana), görög jegenyefenyő (Abies cephalonica), spanyol jegenyefenyő (Abies pinsapo).
Örökzöldek: közönsèges tiszafa (Taxus bakata), Balkani babèrmegy (Prunus Laurocerasus), Serb Luc (Picea Omonia).
Az öshonos fafajtàk vèdelmènek èrdèkèben, nem öshonos fafajtàk ültetèse elött èrdeklödjetek erdèszeti intèzeteknèl, hogy invaziv (aggreszivan terjedö) fajtàròl van-e szò. Az invaziv fajtàk problèmàsak lehetnek.
Tanàcsolnàm, hogy gyümölcsfák iránt érdeklődjünk egy faiskolában!
Kis kiegészítő tipp: mielőtt megvásároljuk a kiszemelt fát a faiskolában, esetleg èrdemes meggyözödni arról, hogy az oltásforradás feletti kéreg nem szenvedett-e sérülést a szállítás alatt. Ez ugyanis később az a hely lehet, ahol gyengítő paraziták behatolhatnak a fába és súlyosan leronthatják a fa életképességét!
Fontoljuk meg előre, hogy az egyes fafajok melyik alakváltozata illik a kertünkbe: oszlopos (nyár, ciprus), kisebb gömb alakú (ujjas juhar) vagy nagy kiterjedésű koronával rendelkező fajok (platán, tölgy), vagy akár lehajló, csüngő ágúak (nyír, szomorú fűz).
Továbbá tanácsos, hogy megfelelő helyet válasszunk a megfelelő fafaj számára, mivel minden fa különböző igényeket támaszt a környezete iránt. Az alábbiakat kell mérlegeljük:
A talaj inkább savas vagy lúgos?
A fának a levegő és a víz által átjárható (homokos) vagy nagyobb víztároló kapacitással rendelkező nehéz (agyagos, vályogos) talajra van-e szüksége?
Sok napsütésre van-e igénye, vagy a félárnyékban is jól érzi magát?
Nem túl szeles-e a terület, ami káros lehet például egy törékeny cukorjuhar vagy pompàs szivarfa számára?
Fontos, hogy a helyszínt elő kell készítenünk. A talaj nem lehet tömörített, jó vízelvezetéssel és elegendő humuszréteggel kell, hogy rendelkezzen.
(Ezeket a részleteket előzetesen kutassuk fel az interneten vagy érdeklődjünk egy faiskolában, vagy forduljunk szakemberhez.)
A talaj termékenysége is döntő fontossággal bír a helyszín kiválasztásánál. Aki biztosra szeretne menni, az nyújtson be talajmintát egy akkreditált laboratóriumba. Gyakran azonban a következő egyszerű vizsgálat is elegendő:
Az ásópróba: Vegyünk ki egy ásónyi földet a talajból és szagoljuk meg. Ha a szag földes, aromás, a humusz inkább sötét, gilisztákkal teli és a gyökeresedés intenzív, akkor ez már jó jel. Kevésbé alkalmasak viszont a sűrített, kilúgozott, alacsony humusztartalmú, szagtalan és gyökerek nélküli talajai.
A hely kijelölésénél kerüljük a túl közeli telepítési távolságokat! Számos fafaj nagy koronát növeszthet, a fák emiatt a későbbiekben egymás növekedését is akadályozhatják, ami végül költséges gondozási munkákat fog maga után vonni. Tehát tervezzünk inkább több helyet a fáknak!
Térjünk ki a harmadik pontra, az ültetés időszakára.
Lehetőség szerint ősszel ültessünk. A talaj akkor már nem olyan száraz, mint nyáron, és a gyökereknek még van elég idejük, hogy még a fagy beállta előtt fejlödèsnek induljanak. Az őszi ültetés további előnye, hogy a fàk összel ès tèlen is gyökèresednek ès tavasszal korabban kihajtanak.
Negyedik pont: az ültetőgödör kiásása előtt fontos figyelembe venni a következőket:
Ha szabad gyökerű csemetèről van szó, azaz a kiválasztott facsemetének nincs gyökereket körülvevő földlabdája, akkor állítsuk éjszakàra egy vödör vízbe.
Földlabdás kiszerelésű növényeknél elegendő ha azt körülbugyoláljuk nedves textíliával.
Konténeres csemetéknél a konténer eltávolítása után ügyelnünk kell arra, hogy kialakultak-e fojtó gyökerek. Amennyiben igen, ezeket megbontjuk és lemetsszük ùgy hogy a metszèsi felület lefelè nèzzen.
A fa ültetőgödrének körülbelül dupla akkorának kell lennie, mint a gyökérlabda. Minél nagyobb, annál jobb! Jobb a gyökérzetnek, ha az ültetőgödör fala enyhe rézsűvel emelkedik és nem függőleges! A nagy köveket vagy idegen gyökereket távolítsuk el! Nehéz vályogos vagy agyagos talajokat keverjük homokkal, vagy, kivételes esetekben, fektessünk le vízelvezető (drénező) csöveket (információ a faiskolákban), hogy megakadályozzuk a víztorlódást.
Az ültetőgödör aljazatát vasvillával lazítsuk fel további 30 cm mélységben és adjunk hozzá érett, átfermentált komposztot vagy hosszú távon ható (mű-)trágyát. (Figyelem! A túltrágyázás le tudja lassítani a növekedést!) Ez fontos a mélyebb szinten növekedő gyökerek számára!
Az ültetőgödör ásásánál az ásóval figyeljünk arra, hogy a felső, kb. 30 cm-es humuszréteget és az alatta található humuszban szegényebb réteget külön-külön halomra lapátoljuk. A visszalapátolás fordított sorrendben történik. A két réteg ne keveredjen!
Különösen lombhullató fák esetében ajánlatos egy, ültetés előtti metszés. A konkurrens hajtásokat, sérült, beteg és egymásnak dörzsölődő vagy keresztezö ágakat távolítsuk el. Egy vezérhajtást hagyjunk meg.
A gyümölcsfákat az ültetésnél metsszük vissza annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott tömegűvé gyarapodjon a lomb és a gyökér, illetve hogy a korona szerkezete stabil legyen.
A visszametszés mértéke a következőképpen alakuljon:
- Magházas gyümölcsök fáit (peldaul alma, körte), egyharmaddal!
- Csonthéjas ültetvényeket a felére! (pèldaul diò, gesztenye, mandula)
- Az őszi- és sárgabarack facsemetéket (csonthèjas magvù) pedig akár kétharmadig is!
A csupasz gyökerű gyümölcsfák gyökereit is metsszük meg a túl hosszú gyökérszárak visszavágásával. Ezzel fokozni tudjuk az úgynevezett seb-ingert, aminek hatására ezek a gyökerek később erőteljesebben fognak növekedni.
Faültetés
Fontos: a fa gyökérlabdáját nem szabad túl mélyre az ültetőgödörbe süllyeszteni, hogy a gyökerek elég oxigént tudjanak felvenni. Az ültetésnél tartsuk a gyökérnyakat végig a felszín fölött, hogy a talaj tömörítése, körbetaposása után a talajszinttel egy síkban legyen.
Igazítsuk a fát függőlegesre és töltsük fel a gödröt először az altalajjal. Enyhén tapossuk le a földet és öntözzük meg bő vízzel, úgy, hogy az átmosás által a talajszint alatti levegővel telt apró üregek bezáruljanak.
Ezután a felső réteg következik és az eljárást megismételjük.
A facsemete körül létesítsünk egy öntözőárkot/földtànyèrt, így a víz közvetlenül érheti el a gyökereket és nem szivárog el a fa környezetében.
Amennyiben kéregforgácsokat szórunk szét az ültetett fa köré, akkor megvédhetjük a fát a túl gyors kiszáradástól és a fagytól. (A kéregforgácsok ne érjenek közvetlenül a fához, mivel nedvesen maró hatásuk van!)
Támasztó karók felállítása
Annak érdekében, hogy a csemeténket még jobban megóvjuk, „nyolcas”-hurokkal kössük ki őket kókusz- vagy kenderkötéllel hàrom függöleges fakarókhoz, ùgy hogy a fa a karòk àltal alkotott hàromszögnek a központjàban àlljon.Olyan távolságra, hogy a karók ne dörzsöljék a kérget! Nagy kalapáccsal min. 40 cm mélységre üssük be őket. Fordítsunk gondot arra is, hogy a karók a földlabdát ne fúrják át és ne sértsék meg a gyökereket, hanem a földlabda mellett hatoljanak a földbe.
A támasz általában 2 év elteltével eltávolítható. Akkor már a gyökerek elég mélyre hatoltak és a fa stabillá válik.
Fontos: az öntözést ne felejtsük el! A facsemetéknek sok vízre van szükségük, hogy beinduljon a növekedésük. Az első őszön és a következő nyáron kb. heti kétszer két öntözőkannányi vizet adjunk a fának. Hőség-periódusoknál heti egyszer slaggal öntözzünk lassan kb. 100 literrel, úgy hogy a víz ne csak a felszínen maradjon, hanem a mélygyökerekhez is elérjen.
Természetesen a begyűjtött esővíz jobb a fák számára mint a klórozott csapvíz.
Favédelem
Ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a fa nem szenved a vadrágástól, akkor állítsunk fel a hàrom karò körül egy drótháló-kerítést, ami minimum 180 centi magas! Az özek ès szarvasok kedvelt eledele lehet a fa csemetèt kèrge !
Érdeklődjük meg a faiskolában, hogy a kiválasztott fatípusnak szüksége van-e a törzsét körülvevő napvédő jutaszövetre vagy nàdszövetre hogy megelőzzük a napsugarak általi égetéseket és a forróság által okozott repedéseket. Amennyiben igen, akkor ezt ne helyezzük túl közel a fa törzséhez, hogy ne alakulhasson ki nedvességtorlódás, vagy rothadás.
A kéreg mésszel való lekenése további jó lehetőség arra, hogy megvédjük a fa törzsét a magas hőmérsékletektől és a rovarok által okozott károktól. A fehér szín egyrészt visszaveri a napfényt, ami csökkenti a kéreg hőmérsékletét, ezzel következésképpen a kambiumban keletkező repedéseket, másrészt zuzmók és mohák is kevésbé könnyen telepedhetnek meg a fán. A módszernek hátránya, hogy a meszet hosszabb esős napok után, illetve évente legalább egyszer újra fel kell kenni a fa törzsére.
Faápolás és a fa növekedésének vezérlése
A fiatal fák gondos ápolása nemcsak egészségüket szolgálja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy tetszetős alakú fává nőjenek. A fa formáját egyes ágak eltávolításával alakíthatjuk. Ha az ágak megfelelő távolságban tudnak nőni egymástól, akkor a fa koronája idősebb korára szép, egyenletes formájúra fog fejlődni.
A következő ágakat szakszerű vágástechnikával kell eltávolítani: holt, benőtt, egymást dörzsölő és keresztező ágakat és olyanokat, melyeknek rossz a kötődése!
Ha mélyebben be szeretnétek magatokat ásni a témába, akkor ajánlom faápoló könyvek megvásárlását, melyek részletesen tartalmazzák a szakszerű metszés- és ápolási technikákat.
A továbbiakban sok örömet kívánok a fáitok ültetéséhez és gondozásához.
Kenric, a fabarátotok
Külön köszönöm a szakèrtöi hozzàszòlàsàt Àdàm Csaba kertèszmèrnöknek, a Gyulakeszi Adamkert Faiskola tulajdonosànak.
Mag. Kenric Grabherr
Rózsadomb u. 40
8297 Tapolca-Diszel, Magyarország
+ 3670 206 0414
kenricgrabherr@gmx.net
